Széthagyott ruhák

Annyiszor láttam

Elveszni magunkat a délutánban

Valami hív, hogy járjam

A várost veled, mikor itt vagy nálam

Ez az íz, amit vártam, egy ital a várban

Az illat az ágyban, ha visszataláltam

A meztelen esték, fejes a tóba

Egy örök szövetség összefonódva

A sok részlet mind fontos

A filmünk ettől tíz pontos

és így már nem lep meg,

Hogy a kedvenc helyem épp benned lett

Amikor senki nem bírja tovább

Megyünk a sokadik városon át

Mikor belepik az éjszakát

Az emlékek, mint széthagyott ruhák

Nézz körbe, amit hagytál az út mentén

Megtalál

Minden, amit elhagytál, míg új lettél

Régi már

Hazaérünk lassan

Valami vonz, hogy megmutassam

Hogy kimondhassam

Amit belőled eddig kiolvastam

A szélvédőn, mint bogár a fény szétrobban

így égnek belénk még jobban

Az érintések, a rezgések

A csend, ha vége van az estének

Az út nem visz tovább, de kárpótol

Hogy veled nem kell ébrednem az álomból

és így már nem lep meg,

Hogy a kedvenc helyem épp benned lett

Amikor senki nem bírja tovább

Megyünk a sokadik városon át

Mikor belepik az éjszakát

Az emlékek, mint széthagyott ruhák

Csak intünk az égnek,

Míg tudjuk, hogy várnak

Helyek, amik belőlünk

új embert csinálnak