ÓCEÁN

Gyere bébi közelebb, beljebb

Most a cipőt nem kell levenned

De a táskát nyugodtan tedd le

Tudom, hogy súlyos a napok terhe

Érzed a végét a karriernek

Ahogyan lassan ráfagy a tél

És ez igen gyakori erre

Végül ráncokat ér

Egyszer végül kopog a gondnok

Nincsen nyoma az életjelnek

Földön koppan a zár

És végül az évek nyernek

Soha nem akartam így élni

Volt hogy nem akartam így élni

Többet nem akarok ítélni

Nem akarok kitérni

Nevezhetjük döntetlennek

Soha többet nem eszek lelket

Bennem sok ezer lépcsőház

A lakói jönnek-mennek

Néha sok ez az égő ház

Ezek a csöndek lassan terhek

Olyan sűrű már a füst

Nekem sokak a hétfők, keddek

Nekem sokak a hétfők, keddek

Megint kurva későn kezdek

Nem tudom kik akik körbevesznek

Nekem mindegy, ködbe vesznek, ködbe vesznek

Körbevesznek, körbevesznek

Körbevesznek

Nem tudom kik akik körbevesznek

Engem mindig körbevesznek

Tudom, hogy egyszer ködbe vesznek

Azt álmodom, hogy a szeretteim valahol szűk körben esznek

Engem mindig körbevesznek

Hazug a köd, belep a hab

Ahogyan dobál az óceán