Út

(Ja, oké, oké, oké, oké)

♪

(Hah, Co Lee

Ah, ah, ja, ah)

Veszek egy mély levegőt, és kimondom a semmit

Ja hogy, bocs, hogy magyarul, a látszat alakul

Vedd a lelkem alapul, ez nem egy eszmecsere

Az ellenségem én vagyok, és fegyver ez a zene

Újabb felütés, imám a telihold

Mind utáltam magamban, azt amit, csak neki volt

Ismerj osztozást, ne nézz csak ostobán

Ha majd a slusszpoén elcsattan Isten ostorán

Amint a mennyben, úgy a földön is

Amint az ember, úgy az ördög is

Mindennapi kenyeremből marad még, ha költök is

Tollakkal születtem, és szabadság a börtön is

A homokóra felborul, vár rám a végtelen

Talán nem is létezem, csak kurva jó a térerő

És áthallatszik minden, ami valójában érthető

Én bevallom, hogy félek, te csak menekülsz a gép elől

Uram ez tényleg ő, azaz a zenész

Eddig jó volt a flowja, most meg értem, amit beszél

Kicsit más a pedál, de ugyanaz a kerék

Előttetek megáll és lehajtja ő a fejét

Talán lámpaláz, vagy csak a tömegvarázs

De szöveghullámokból született az öreg halász

Kifogott már minden csillagot és felhőt

S gyakran látogatják őt a visszadobott sellők

Tiszta felnőtt, de belül koszos gyerek

Ágya ott áll szétdúlva, ő csak sorsot vetett

Amint a tettek, úgy az öklöm is

S tudom rózsa volnék, a szívemen, ha nő tövis

Amint a mennyben, úgy a földön is

Amint az ember, úgy az ördög is

Mindennapi kenyeremből marad még, ha költök is

Tollakkal születtem, és szabadság a börtön is

És szabadság a börtön is

Ja, úgy a földön is

Amint a mennyben, úgy a földön is

Amint az ember, úgy az ördög is

Amint a mennyben, úgy a földön is

Amint az ember, úgy az ördög is