SÁRKÁNY

Ay, ay

Blaize, I like this one

Sárkányt ölök magamban éppen, egymaga testem harmada lett

Idebent füstöl és elfogadom, lényemmel finoman kollaborálgat

Sárkányt ölök magamban éppen, lángok emésztik a lombkoronát

Szárnyat bontana, rajta kapom

Tűz fut fel, ki a torkomon át

Én kilopózok, mintha valaki lennék

Kilók, pózok, mintha valaki lennék

Onnan tudom, hogy már valaki vagyok, hogy fogalmam sincs, mi a fasz

Ez egy rendezetlen válóper, ja

Ez egy spinoff nyomán gyártott film

Ez egy szerelemre váró test

Ez egy szívószálban szálló szív, ja

Csak ismeretlen számon hívj, bébi

Lovagabb vagyok mint Szent György

Legyél ellenálló így, bébi

Ezt vedd föl

Ha megtöröm a sample-t

Szembe veletek szemtől

Még egy szint fel

Lángba borul a Szentföld

Nem mit veszel föl, sokkal inkább mit teszel le

Mit tekersz és mit tesz erre a többi

Ez itt az elme fitneszterme

Elveszítve-nyerve vissza minden szakaszt ami

Gyere testvér faluvégre, megyünk akasztani

Szárnyas bestia röppen a rózsabokorból az égboltig

Vele szállok, elnehezítem, megzabolázom, megölöm, tisztán szeretetből

Tollas gyíkok a fűben, a kertajtókban, a számlap alatt (jó)

Férgek másznak a szemből, a szájból a dobhártyába le pár nap alatt

Csontot rág az alap, s viszem a színpadot el

Sárkányvér hullik a kezeimről, a mintát így szabom el

Sárkányt ölök magamban éppen, egymaga testem harmada lett

Idebent füstöl és elfogadom, lényemmel finoman kollaborálgat

Sárkányt ölök magamban éppen, lángok emésztik a lombkoronát

Szárnyat bontana, rajta kapom

Tűz fut fel, ki a torkomon át

Ja, régóta cipelek magamon valami súlyt

Forog a világ a tengelye körül én mégis azt érzem

Hogy kellene valami új

Valami húz, betakar éjjel

Elapad végleg a szózivatar

Nem kell, de kéred, és pont ez a baj

Egyszer megérted, hogy honnan a zaj

Nem tudom, enélkül mit érek én

Mit ér a név, ha az, aki viseli nem vette fel annak lelkületét

Az őseim bűne a lelkemen ég

A könnyeim hullnak, zavaros homállyá válik a kép

Ja, bevonul a gyásznép, ah

Eltakar egy árnyék, jah

Nem kéred, de kapod, és pont ez a jó

Az élet megtanított rá

Hogy ha baj van a feladat nehéz lesz, arra való

Hogy megmutassa, milyen fából faragtak

A kegyelem szép és jó de ha baszakodnak, legyen vérből a tó

Azt mondta, a szívembe belemarkolna

A helyén már nincs, csak jég és hó (jég és hó)

Az ördöggel járom a holtak táncát tudván, hogy mindenki élni akar

Gondolataimat forgótárba töltöm, érzem, hogy éles a harc

De ha nincsen más

Csak az egyedüllét akkor egyedül veszem el, ami az enyém

Keresztül megyek a temetőn, temetem magamba, ami egy életre elég

Sárkányt ölök magamban éppen, egymaga testem harmada lett

Idebent füstöl és elfogadom, lényemmel finoman kollaborálgat

Sárkányt ölök magamban éppen, lángok emésztik a lombkoronát

Szárnyat bontana, rajta kapom

Tűz fut fel, ki a torkomon át