ALVAJÁR

bántottak már épp elegen

már nem vagyok önmagam

mondd merre van a láng

mi fellobbant az éjszaka

nyugi van még szufla

annyi minden lesz még hey

ez lennék én

zsa zsa zsa

ő alva jár

alva jár

alva jár

alva jár

ébressz fel mama

mert jól érzem magam

mindegy nekem már

alva jár

alva jár

alva jár

alva jár

pa pa rappapparap pap

pa rappappara

pa papapa rappapparappap

pa rappappara

pa pa rappapparap pap

pa rappappara

pa pa rappapparappap

pa rappappara

otthon ül a hintaszékében

és csak vá-vá-vár

ő sem tudja talán, hogy mire

de csak vá-vá-vá-vár

ő sem érti, hogy a vekker

miért já-já-já-jár

de ő csak vár

mert a szívében a szeretet

megmozgatná a hegyeket

te nem értheted

nem, mert

nem, mert

nem voltál ott vele

ó ha nem lenne a zene

ő sem lenne oly kerek

kicsikét veletek lenne

kicsikét magához jobb lenne

lehet leszek még oly jó

hogy kezet fogok Apollónnal

mosolygok napraforgókra

kezemben megannyi summa

hazamegyek hozzátok

véget ért a rossz átok

megszoksz vagy megszöksz

zsa zsa zsa

ő alva jár

alva jár

alva jár

alva jár

ébressz fel mama

mert jól érzem magam

mindegy nekem már

alva jár

alva jár

alva jár

alva jár

pa pa rappapparap pap

pa rappappara

pa papapa rappapparappap

pa rappappara

pa pa rappapparap pap

pa rappappara

pa pa rappapparappap

pa rappappara

vérző szívem lírája

dallamokban szétárad

egyszer csak véget ér a bú-lly